Túra a Soproni-hegységben

2015. március 21.

Az Alpok legkeletibb nyúlványa a Soproni- hegység, melynek szubalpin klímája kedvez a tiszta levegőt választó túrázók és gyógyulni vágyóknak. A hegység főként gneiszből, és csillámos palából áll, mely leginkább a gyerekek figyelmét keltette fel. Több szanatórium, gyógyszálló is létesült a Lőverekben. A név már 1225 óta szerepel az oklevelekben. Az egykor itt élt besenyő lövészek vagy lőverek emlékét több őrhely őrzi.
A hegység természetes erdeinek legfőbb alkotó fája a bükk, a gyertyán, a tölgy, a patakok környezetében az éger. A fenyőfélék közül gyönyörködhettünk az őshonos lucfenyőben, de többen megcsodáltuk a jegenyefenyőt, és a telepített vörösfenyőt. Az őshonos szelídgesztenyének csak leveleit figyelhettük meg.
Számtalan túraút, kilátópont megfigyelőpont közül lehet választani. Csoportunk az 1920 körül kiépített Ciklámen-tanösvényt választotta, mert kevesen jártak ezen a lankás, völgyekkel tagolt vidéken. A 8,5 km hosszú tanösvény rendezet, karbantartott, könnyen követhető. A fák törzsére festett ciklámen növény jelzése végig jól követhető. Eredeti elterjedési területe É-Afrika, Ny-Ázsia, és Európa volt. Még nem volt virágzásban, de tudni kell róla, hogy gumója az emberre mérgező, de a vaddisznók kedvenc csemegéje, ezért is nevezik disznórépának, disznókenyérnek.
40 fős csoportunk nagy érdeklődéssel vágott neki a több állomásból álló túraútnak, mely a Lővér Szállótól indul. Tovább a Récényi út mellett, a Kőfejtőnél, majd a Deák-kút Princz-pihenőnél kissé megállva haladtunk a Kalandpark irányába. Megálltunk a Sopronbánfalvi csata emlékműnél, majd elindultunk a Károly-magaslat kilátó és Természetismereti házhoz. A természetet kedvelők körében méltán elismert botanikusok, erdőmérnökök munkássága követhető nyomon. A Hét-bükkfa mellett elhaladva elértük a Hármas-forrást, majd a Vaskori halomsírok felé haladtunk. Itt több érdekes lelet került elő a kutatások során. Európa-szerte híresek a Burgstall alakos urnák, melyek Bella Lajos kutatásai során kerültek elő. A Tacsi-árok és a Tolvaj-árok közötti 500 méteres gerincen elérkeztünk a Várhely-kilátóhoz.
A fiatalok örömére több lépcső leküzdése következett, de a gyönyörű panoráma feledtette a fáradtságot, amit megkoronázott a tavaszi Napsütés éltető ereje is! 2005. óta évente Kelta ünnepet rendeznek e helyen.
Rövidke pihenő után máris közelítettünk a Szent-György forráshoz. Ennek vizét már nem ajánlatos megkóstolni, de a madarak szívesen megteszik. Egy meredek szakaszon hamarosan leértünk a tanösvény végéhez. Itt buszra szálltunk, és irány Sopronbánfalva!
Újabb csodás élmények, ismeretek látnivalók a Pálos- Karmelita kolostorban, ahol idegenvető szakszerű ismertetőjét vettük igénybe. Még egy kis búcsúzás a Máris Magdolna templom kertjében, és a hazafelé irányt választottuk. Köszönöm a résztvevők érdeklődését, a kitartó 14 km körüli távolság megtételét.
Köszönöm a segítőimnek, főleg Bihari Gábornak a közreműködését!

Fotóink a Képek menüpont alatt találhatóak!

Bierbauer Imréné