Támadás nélküli várlátogatás...

2015. április 18.

A Mérföldkő Turisztikai Csoport Szelek Hava 18-án - a korábban közösen kialakított ütemtervnek megfelelően – Várpalotát magát és környékét kereste fel. A részt vevő 30 túratárs pontban 10 órakor – modern török gyanánt – a várkapu előtt megjelent! Ostrom nélkül, némi belépti díj ellenében bebocsájtást is nyertünk.
Az 1300-as évek végén épült impozáns, négy zömök saroktoronnyal ékes várat mára a város már körbeölelte, érdekes kontrasztot jelentve a rendszerváltás előtt épült emeletes kocka épületek unalma és a gyönyörűen rendben tartott, több száz éves vár sokat sejtető izgalma között. Az alapos és részletes idegenvezetést egy animációs kisfilm vezette fel. Ámulattal néztük/hallgattuk a vár történetét, ahol időrendi sorban játszatták el, rajzolták meg a magyar és a török csapatok állandó harcait! Itt tudtuk meg azt is, hogy mai nevét a vár a Hódoltság híres törökverő várkapitányáról, Tuhry Györgyről (Dunántúl Oroszlánja) kapta.
Több kiállítást is megtekinthettünk, melyek közül a magyar katonai egyenruhák témájút találtuk a legérdekesebbnek: emberközelben (tapinthatóan) gyönyörködhettünk a színes, pitykés, zsinóros, paszomántos sorkatonai, illetve tiszti gúnyákban.
A várlátogatás után megkezdtük az innen nem túl messze húzódó Várvölgy bejárását. A 11,5 km hosszúságú túra nagyon kényelmes - szinte emelkedő nélküli - volt. Összesen 14 db – rönk padokkal/asztalokkal, tornagyakorlatokat is leíró táblákkal ellátott - erdei állomást jártunk be, többek között Bátorkő várának romjait is megcsodáltuk, sőt, megmásztuk! (Többen azon is csodálkoztunk, mi indokolta a korabeli építtetők helyszín választását: egy völgy mélyén - körben magaslatokkal – nem tűnik éppen ideális stratégiai helynek! Nagy valószínűséggel erre eleink is rájöttek, hiszen ezért kezdték építeni, fejleszteni az innen alig 5 km-re lévő, mai Thury –várat!)
A tanösvényt bejárva még beültünk egy cukrászdába, ahol ki-ki igénye szerint fagyizott, kávézott, fröccsözött vagy éppen süteményt ehetett. A tervezett időben, jó hangulatban, kellőképpen elfáradva, rendben hazaértünk. Visszagondolva, az időjárás is kellemesnek bizonyult - egy kb. 20 perces gyenge záportól eltekintve.

(ezen kirándulásunk volt Bierbauer Magdika váratlan és szomorú halála óta az első, amiben Ő már nem vehetett részt - dacára annak, hogy az útmutatása mellett még decemberben összeállított éves kirándulási tervben szerepeltetve ez óhajtott vágya volt! A nap folyamán több esetben és szeretettel emlékeztünk Rá egy-egy vele kapcsolatos történésen keresztül...)

Várpalota

Fotóink a Képek menüpont alatt találhatóak!

Katona László