2015 júniusi túránkat Márianosztrára szerveztük. Korai indulást tett szükségessé a gazdag program:
Magyarok Nagyasszonya Bazilika Minor, majd a börtönmúzeum megtekintése - Kálváriahegy - Csákhegy alja -
Sukola kereszt - Szob börzsöny múzeum.
Márianosztra igazán különleges kis település, a belső Börzsöny erdei övezte festői medence
szépsége láttán I. Lajos királyunk olyan döntést hozott, amely a mai napig alapvetően
meghatározza a település jellegét. Mária tiszteletére 1352-ben kedvelt pálosainak kolostort és
kegytemplomot építtetett ahol nyomon követhetjük történelmünk nagy eseményeit, viharait.
1786-ban II. József - számos más szerzetesrenddel egyetemben - a pálos rendet is megszűntette.
Egy ideig kórházként használták az épületet, majd 1858-tól Vincés nővérek gondozásában női börtön
működött az imákkal átitatott történelmi falak között. Mikor Rákosi "pajtás" 1948-ban a nővéreket
földönfutóvá tette, az állam vette át a börtön kezelését. Férfi börtön lett belőle.
A XIX. század közepétől tehát a templom és kolostor élete különvált. 1989. augusztus 1-től a
pálos rend visszakapta a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt templomot, s ezzel elkezdődött
a márianosztrai konvent újabb korszaka. Múzeumot, látogatóközpontot alakítottak ki, ahol
megismerkedhettünk múltjukkal.
A Bazilika és a múzeum megtekintése után egy kényelmes, néhol lépcsőkkel könnyített gyalogúton
elmentünk a nem messze kialakított Kálváriához. Megnéztük a hegytető felső részén a XVIII.
században felépített sír-sziklakápolnát, melyben a keresztről levett Krisztus festett kőszobra
fekszik az oltáron.
A barlangszerű építmény fölött láthatjuk a barokk szoborcsoportot a három kereszttel, középen
Krisztus, mellette a két lator szobrával. A keresztek közt a Fájdalmas Szűzanya és Szent János
apostol szobra, előttük pedig a térdeplő Mária mészkőszobra látható. A szoborcsoport mögött a
hegytetőn áll a nagyobb kápolna, a nyolcszögletű épülethez tartozó négyzetes tornyon. A kápolnában
a szép barokk kori festett Piéta látható.
A Kálvária-hegyről páratlan kilátás nyílik Márianosztrára és a falut körülölelő vulkanikus kúpokra,
pont szemben a Nagy-Galla szabályos gúlája tornyosodik, északra jól kivehető a Kopasz-hegy tényleg
kopasz csúcsa. Még a Dunakanyar vize is megcsilant a nap fényében.
Innen indultunk Szob irányába. Utunk erdős, ligetes területen dimbes-dombos lankákon keresztül vezetett.
Kényelmes sétával a zarándok útvonalat követve, majd kék jelzésen haladva a valamikor márianosztrai
rabok által épített úton érkeztünk a Duna partra. Megnéztük a Börzsöny múzeumban kiállított környékbeli
régészeti leleteket, és helytörténeti gyűjteményt. A múzeum igazgatója élvezetes "történelem órát"
tarott csoportunknak.
Némi frissítő után újra kompra szálltunk, hogy a ránk váró autóbusszal hazafelé induljunk.
Fotóink a Képek menüpont alatt találhatóak!
Suhayda András