Zalán könyörült meg rajtunk...

2019. március 30.

Bizony, hálásak lehetünk a Zalánoknak – ellentétben a Sándorokkal/Józsefekkel/Benedekekkel – amiért a Mérföldkő Csoport március 30.-i, aktuális túráján végig gyönyörű, napos, szélmentes, valódi kiránduló időben lehetett része annak a 42 főnek, akik a Biatorbágyi Viadukt melletti parkolóból megkezdte lépcsőzését a mély völgyet átívelő vasúti híd (viadukt) - már csak gyalogszerrel bejárható - szakaszához. László Orsi sporttársunk elevenítette föl az akkori rémes történetet: 1931 őszén a Budapest-Bécs között közlekedő Orient expressz alatti sínpárt bizonyos Matuska Szilveszter (minden bizonnyal egy elmeháborodott) felrobbantotta és ezzel a személykocsik zöme a mélybe zuhant. (22 halott és több száz súlyos sebesült).
A vasúti közlekedés korszerűsítése, gyorsítása miatt ma már a két ipartörténeti műremek csupán műemlékként funkcionál, így gyalogszerrel átmenve az egyik völgyhídon megkezdtük bandukolásunkat a Naphegyet megkerülő Határkereszt sétányon! Mondjuk, a „sétány” kissé túlzó megnevezés, mivel öléggé húzós emelkedőn lihegett csapatunk egészen az ezerhétszázas évek végén, klasszicista stílusban épített, gyönyörű Szent Vendel kápolnáig, ahol első uzsonnánkat és pihenőnket megejtettük. Innen egy kényelmes, jól járható ösvényen mendegéltünk beszélgetve, nevetgélve az Iharos hegy oldalán – gyönyörködve az ébredező természet erdőalji növényzetébe, illetve a távolban előtűnő Törökbálint panorámájába. Kis kitérővel még felkapaszkodtunk a valamikori Rakétabázis elhagyott, romos helyszínére, aminek a Varsói Szerződés értelmében Budapest nyugati légvédelme volt valaha a feladata. Innen szintén egy kényelmes ösvényen bandukolva elértük a Rigó pincészetet. Itt a korábban megbeszéltek szerint egy hosszabb pihenőt tartottunk, ahol is csapatunk ” ad libitum ” (tetszés szerint, kedve szerint) ehetett lilahagymás zsíros kenyeret, palacsintát - ihatott kávét, kóstolhatott a hatalmas magán szőlő nyolc féle (!), pincehideg, frissen kancsózott tájjellegű boraiból! (többünk rendes, magyar emberként – bizony mindet megkóstoltuk, minősítettük!)
A jó hangulatú pihenő után megközelítettük a Nyakaskő sziklaképződményét, ami a hegy oldalából különváltan, szinte a mélység felett lebegett! A bátrabbak felmenve a szikla lapos felületére gyönyörködhettek az alattuk elterülő Sóskút, Biatorbágy panorámájába és az egymásba fűződő halastavak távoli látványába. Megpihenést követően egy szűk szikla szoroson leereszkedtünk (többünk nadrágféket is igénybe véve!) a Nyakaskőről és a vikkendházak, szőlőskertek mentén a Határkereszt sétányra visszakanyarodva a focipálya mellett (ahol éppen egy mérkőzés is zajlott!) leértünk a minket váró autóbuszunkhoz.
Összegezve elmondhatjuk, hogy ez a túránk (is) egy jó hangulatú, kiváló időben, kiváló (séta) útviszonyok mellett, kiváló társasággal, 13,5 km távval teljesült - és rendben, a kitűzött időben hazaérkeztünk.

Fotóink a Képek menüpont alatt találhatóak!

Katona László